2025. április 14.
Napi statisztika
• Teljesített szakasz: Írott-kő, Hörmann-forrás, Stäjer-házak, Vörös kereszt, Óház-tető, Hét-forrás, Pintér-tető, Kőszeg Kálvária-hegy, Kőszeg
• Megtett táv: 18,2 km
• Lépésszám: 34 141
• Emelkedő, lejtő: Jó sok, zömében lejtmenet.
• Kilátók száma: 2 (és egyik sem volt lapos, viszont mindkettő gyönyörű)
• Források száma: minimum 8 (a Hét-forrás hivatalos, a többiek becsúsztak menet közben)
• Pecsét: 3 darab – Írott-kő, Hét-forrás, Kőszeg
• Túrázói hangulat: 10/10 – egy kis csokival, kilátással és pecséttel minden szebb
• Leggyakoribb mondat: „Ugye nem meredek lejtő jőn?” (De, igen.)
• Szállás: Kőszeg Panzió
https://koszegpanzio.hu/
+36 70 285 1809
Húú, újra úton!
Belevágtunk egy újabb nagy kalandba, az Országos Kéktúrát fogjuk járni, annak is az északi körét. Ez hivatalosan 1172 kilométer, de hát ki számolja? Ja, hogy mi? Igen, minden egyes lépést. 🙂
A bringák most pihenőt kaptak, mi bakancsot húztunk és nekivágtunk gyalog, mert mi így szeretünk szenvedni. Már évek óta nézzük (egy kicsi irigységgel) Valcsi barátnőmet, ahogy boldogan posztolgat a kéktúráról, aztán jött Rádi Gyuri is, aki szintén végigjárta… hát, nem volt menekvés, nekünk is neki kellett veselkedni.
Az osztrák határ mellől, a legendás Írott-kőről indultunk, amit Velemből közelítettünk meg. Budapest–Velem egy laza 6 és fél órás tömegközlekedéses út, tehát már vasárnap lecuccoltunk a Virágos Vendégházba. A szállás szuper volt. Kata nemcsak tulajdonos, hanem egyben tündérkirálynő is. Hétfő reggel autóval elvitt minket a Hörmann-forráshoz, mivel a túra hivatalos startjához még közel 6 km-es hegymenet vezet.
Útközben megállt a piros tetős, fehérre meszelt Szent Vid-kápolnánál. Kicsi templom egy nagy domb tetején, varázslatos hely, tele nyugalommal, pazar kilátással. Mielőtt Velem „leköltözött” a völgybe, körülötte volt a falu.
A Hörmann-forrástól még frissen felszaladtunk Írott-kőre, (2,2 km) és megtörtént az első bélyegzés. Olyan lelkes voltam és annyira figyeltem, hogy a helyes irányban álljon a pecsét, és tökéletes legyen, hogy Miklós igazolófüzetébe mindjárt a 2. pecsét helyére sikerül bélyegeznem. 🙁 Egy idő múlva már biztos vicces sztori lesz. 🙂
Ezzel 2025. április 14-én 9:30 perckor, hivatalosan is elindult a Kéktúránk, egy erdei sikló indított útnak.
A kilátó a történelem egy darabját őrzi, az 1922-es határkő fölé épült.
Visszafelé gyorsan le is ellenőriztük, hogy a Hömann-forrás tényleg olyan hűs-e, mint mondják. Spoiler: az.
Majd tovább az erdőn át a Stájer-házak felé, ahol békés kis rét, pihenőház, pár cuki házikó fogadott minket.
Nem időztünk, haladtunk tovább a Vörös kereszt felé, ami egy elágazásnál bújik meg, itt egy picit kifújtuk magunkat mielőtt nekivágtunk az Óház-tető meghódításának. Egy nagyon kedves dolog várt a pihenőpadon. Egy szépen festett kavics, amit nem elhagytak, hanem meglepetésként hagytak ott az arrajárónak.
Az Óház-tető kilátója nem látogatható, de így is szédítő panoráma nyílik Kőszegre és a környékre. Tökéletes hely egy „itt még mosolygunk” című fotóhoz.
A Hét-forrásnál tényleg hét csőből jön a víz. A hét kifolyó a honfoglaláskori hét vezér nevét kapta. Itt már nagyon szerettük volna, ha valaki megjelenik egy finom kávéval, de csak a Pintér-tető jött.
A Kálvária-hegyen gyönyörű kis kápolna és egy templom, rendezett park és persze újabb kilátás, ami újra eszünkbe juttatta, hogy miért is vagyunk itt. Innen már úgy tűnt, hogy egy rövid leszaladás választ el Kőszegtől de a sokadik meredek lejtő nagyon nem tetszett a térdünknek, vánszorogtunk lefelé. 🙂
A Kálvária aljától pár lépésre egy pincében őrizték 1945. március 18-27. között utoljára a magyar Szent Koronát 33 éves száműzetése előtt.
Kőszeg mesés hangulata és a térdeink maradásra bírtak. A finom ebéd a Kék Huszár Vendéglőben csak rátett egy lapáttal, úgyhogy gyors szállásvadászat után már csak sétálgattunk a városban, élveztük Kőszeg varázsát.
Az első nap mottója: a természet elképesztő, a lejtőknél a térdek kegyelemért könyörögnek, de a természet süket, a pecsétgyűjtés pedig súlyos függőséghez vezet.
Az útvonal a szinttérképpel:
Élvezetes, jó leírás, jó volt olvasni. Én 5 éve jártam ezt a részt, nosztalgiáztam.
Köszönjük! 🙂
Bocsi,hogy ismeretlenül írok. Ha csak a kéktúrát csináltátok a Kőszegi hegységben nagyon sok csodálatos helyre nemjutottatok el. Csak párat sorolnék fel: Ördögárok,zvejger nyereg, szila forrás,keresztkuti vendégház. Sok sikert kívánok a kéktúra teljesítéséhez. Üdvözlettel: Jani.
Kedves János!
Amiket írtál, igazán nagyon szép helyek, és még annyi izgalmas, érdekes hely van ami mellett el fogunk nenni, de most a Kéktúra van soron. 🙂
Lesz majd amikor egy kicsit kikacsintunk, de alapvetően ragaszkodunk a Kékhez.