2025. január 19.
"Megtettem mindent, amit megtehettem,
kinek tartoztam, mindent megfizettem.
Elengedem mindenki tartozását,
felejtsd el arcom romló földi mását."
Ezt a négy sort ma Dsida Jenő sírján olvastuk, hiszen a nap nagy részét a Házsongárdi temetőben töltöttük.
Az 1585-ben kitört pestisjárvány már annyi áldozattal járt, hogy Kolozsvár városának új köztemetőt kellett nyitni. Ide nemzetiségre, felekezetre, vagy vagyoni helyzetre való tekintet nélkül temetkezhettek.
A ma is látható legöregebb sírkő 1599-ból való.
A város szívében fekvő sírkert lassan Erdély kultúrájának, történelmének a lenyomata lett.
Igazi történelmi helyszín, ahol évszázadok nagy magyar személyiségeinek sírja mellett lehet megemlékezni történelemünk és kultúránk kiemelkedő alakjairól. Azokról, akik maradandót alkottak a magyar történelemben. Nem említek egy nevet sem, mert nagyon hosszú lenne a lista.
A nyugalommal és méltósággal átitatott domboldal meredek ösvényei között, az évszázados fák alatt nagyon sok a sír, a családi kripta. Mondhatni zsúfolt. Némelyek már enyészetnek indultak, gondozatlanok, másokon látszik a törődés. A nagy magyarok sírjai javarészt gondozottak. Örökösök hiányában a Házsongárd Alapítvány tartja rendben a nyughelyeket, igyekeznek megakadályozni a rongálást. Sok sír már nagyon szépen rendbe van téve, némelyek felújítása épp folyik.
Érdekes nézni a korok temetkezési „divatját” is. A temetőben található reneszánsz, barokk és szecessziós síremlékek, faragott sírkövek a korabeli mesterek szakmai tudását is tükrözik. A sírfeliratok és szimbólumok stílusa is folyamatosan változott az évszázadok alatt. Ami mára teljesen kikopott, az az, hogy ki is volt az elhunyt. A régi sírok feliratain még olvashatjuk, hogy gyógyszerész, orvos, gondoskodó édesanya, lelkész, színész, költő stb.
A nap többi részében rácsodálkoztunk, hogy milyen rohamosan fejlődött Kolozsvár az utóbbi években. A belváros minden épülete felújítva, általában tisztaság van, a város peremén gombamód nőnek a lakóparkok.
Nem éreztük, hogy a turistákról hét bőrt le kell húzni, az élelmiszer és éttermi árak kicsit olcsóbbak mint otthon.
A minden oszlopon ott lévő román zászlók azért megmosolyogtatnak, de hozzátartozik az is, hogy a nemzeti lobogó szinte sehol nincs egyedül, ott lobog mellette az EU zászlaja is.
A nap képei:
A Mária-oszlopot is a közelmúltban állították vissza. Kolozsvár első köztéri szobra volt ez a barokk fogadalmi szobor.
Egy jó kávé mellett, kellemes beszélgetés a Szent Mihály-templom plébániáján.
A Házsongárdi temető.
A Magyar Tudományos Akadémia Házsongárdi temetőben nyugvó tagjainak a névsora.
Barsai Sámuel síremléke.
Kós Károly síremléke.
Egy régi sír.
Dsida Jenő sírja felújításra vár.
A már felújított iktári Bethlen-kripta. Nem tudni pontosan, de lehet, hogy Ybl Milós tervezte.
A Szamos partja.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Kicsit nosztalgiáztunk. Miklós sok-sok előadást tartott itt.
