A következő napok:
13. nap. Lughetto – Pomposa
14. nap. Pomposa – M. Marittima
15. nap. M. Marittima – Tavullia
16. nap. Tavullia – Cagli
2021. július 7. La Fossetta – Lughetto
Start: La Fossetta (Olaszország)
Cél: Lughetto (Olaszország)
Napi távolság: 73,43 km
Össz. távolság: 880,431 km
Szállás: Agriturismo La Chioccia
https://maps.app.goo.gl/XoszrVBJaUXR9Neu6
A reggel nagyon kényelmes volt, hiszen a szálloda svédasztalos reggelit is kínált. Nem volt túl nagy választék, de elég. És még soha nem ettünk reggelire tiramisut és gyümölcstortát.
Az első 10 km után életünk legborzalmasabb 15 km-e következett. Maga volt a pokol. Keskeny út, végig záróvonal, két oldalt fém szalagkorlát, és döngetnek a kamionok és a buszok. Behúztuk fülünket, farkunkat, minden idegszálunkkal arra koncentráltunk, hogy a lehető legközelebb húzódjunk a korláthoz, és nyomtuk a pedált, ahogy csak tudtuk. Komolyan, 5 cm-eken múlt az életünk. Túléltük, és észre sem vettük, hogy a leggyorsabb 15 km-t teljesítettük. A Garmin meg is dicsért.
Mestre városában egy hatalmas piac közepébe csöppentünk.
Velence előtt, történt 1 kis szerencsés kimenetelű baleset. Egy 1 nyomtávos villamos sínnél nem elég meredeken tudtam keresztülhajtani a forgalom miatt, és beleragadt az első kerekem. Jól megdobott, és a járdára estem. Miklóssal együtt, hárman siettek a segítségemre. Szerencsésen megúsztam, 1 kék folttal, és pár horzsolással. Szerencsére még él a Tetanus oltásom.
Velencébe sajnos nem lehet bringával bemenni, még tolva sem. A parkolóban nem mertük otthagyni a felszerelt bringákat, így bementünk amíg csak tudtunk, és itt szétváltunk. Külön-külön sétálgattunk, amíg a másik vigyázott a bringákra. Kb. harmad annyi a turista, mint általában, igy még gyönyörűbb, magával ragadóbb. Mint kiderült, – volt benne 1 kis szándékosság, – beljebb mentünk a bringákkal mint lehet. Épp én voltam a soros bingaőr, amikor 3 rendőr kedvesen, de határozottan kijjebb parancsolt. Egy kedves fiú segített 100 métert kitolni a bringákat, ahol már megvárhattam Miklóst.
A Velencébe vezető hídon.
Jesss. 🙂
Szt. Márk tér. A katedrálisba bemenni nem tudtunk, túl sokan álltak sorba.
Velence után kb. 10 km csúnya, lepukkant ipartelepen, kikötői konténerraktáron vezetett az út. Szerencse, hogy feltöltődtünk előtte szépséggel és csodával. Az érdekes az volt, hogy a kamionok csak szembe jöttek, így biztonságosan, jól tudtunk haladni.
Elhagyjuk Velencét.
Ezt követően, kis gyöngyszem falvak, kisvárosok következtek, hosszan a Canale Novissimo mellett tekertünk, ebédre az adományként kapott „gyíkhúst” és cibattát ettünk Nescaféval. Nagyon lassan fogy a szeretetcsomag.
Amint kimondtuk, hogy most már keressük a mai szálláshelyet, előttünk is termett egy kedves Agriturismo hotel. Úgy érezzük, mi vagyunk az egyetlen vendégek. Ma újra paplanos ágyban alszunk.
Amíg a bejelentkezést intézi a mammmma, mi frissítünk. 🙂
Ilyen szép díszek vannak körülöttünk. 😂😂😂😂
Fantasztikusan érezzük magunkat! Maga a csoda ez az út!
Buon viaggio!
I&M
Az útvonal:
A 12.-13. nap filme:
