A következő napok:
2021. október 23.
„Navigare necesse est, vivere non est”, azaz hajózni muszáj, élni nem.
Hallgattunk Pompeiusra, hiszen ha ennyi víz van körülöttünk, szinte kötelező hajóra szállni.
Így reggel újra a buszmegálló felé indultunk, és felszálltunk a sziget északnyugati csücskében lévő Cirkewwa városába induló buszra. A busz végállomása a kikötőben van, innen indulnak a hajók a környező szigetekre.
Mi a Máltai-szigetcsoport egyik kis szigetét, Cominot vettük célba. A területe mindössze 3,5 km², lakosainak száma állítólag 4 fő.
A vizitaxik dokkját gyorsan megtaláltuk, 13 € a retúrjegy.
Comino fő vonzereje a Kék lagúna (Blue Lagoon), csillogó, kristálytiszta, türkizszínű vízzel és szinte hófehér homokkal. A Kék lagúnával szemben pár hatalmas szikla és egy kisebb sziget, Cominotto sziklái magasodnak a víz fölé. A vízitaxi kis kerülőt tett Cominotto körül és pár percre többször megálltunk. Az elképesztő barlangok, hatalmas repedések, a víz sejtelmes színe ámulatba ejtett.
A kb. 20 személyes kishajón a kapitány a nyílt tengeren úgy nyomta a gázt, mint az őrült. Pattogott hajó a hullámokon, méterekre fröccsent a víz a hajó körül, időnként kaptunk 1-1 fröccsöt mi is. Szerintem direkt csinálta.
Comino a kb. 10 méter hosszú finom homokos parttól eltekintve, igen kopár, sziklás, természetvédelmi terület. A ragyogó azúr vízbe meredek, sziklás részen, létrákon lehet bemenni. Nagyon nem egyszerű, de minden kockázatot megér.
A víz tényleg kristálytiszta, sekély, a fehér, csillogó homok nagyon kellemes a lábunk alatt. Át lehet úszni, vagy sétálni a szemközti Cominotto szigetre. Kb 50 méter lehet, a legmélyebb részen is vállig ér a víz.
A sziget pici mérete arra csábított, hogy körülsétáljuk. Kicsit rövidítettünk, de majdnem sikerült.
A magas partról csodálatos látványt nyújtanak a sziklák között navigáló, horgonyzó yachtok. Sznoriznak, búvárkodnak körülöttük.
Ahogy elhagytuk a lagúnát, pár szárazságtűrő növényt kivéve a sziget teljesen kopár. Néha-néha bukkanunk valami emberi építményre, jelenlétre.
A nyugati parton az 1600-as évek elején épült Santa Maria őrtorony magasodik. Van két szálloda, egy elhagyatott sertéstelep, egy madármegfigyelő állomás, tehát semmi különös, de mégis nagyon jó kis túra volt.
Visszaérve a lagúnába megfizethetetlen a csobbanás.
Az 5. nap képei:
Cominotto sziklái, barlangjai.
Cominotto sziklái.
Santa Marija őrtorony. Fénykorában 10 nehéz és 8 könnyű ágyúja volt.
Comino barakk, a toronyban szolgálatot teljesítő katonák szállása, később elkülönítő kórházként működött.
Lépten-nyomon ebbe a hagymás növénybe botlok. Nyomozásra vár, hogy mi ez.
Elhagyott disznótelep. Elszigetelt állomány nevelésére használták egy száj- és körömfájás járvány utàn.
Cominotto szinte hívogat, hogy ússz át. 🙂
A turisták fele az ananász héjába visszatöltött, frissen facsart ananászlével sétálgat. Nagyon finom. 🙂
Az 5. nap videója:
