
A következő napok:
2023. február 28.
Ma elég sokat utaztunk, hogy elérjük Krabit, ahol pár napot pihenni fogunk. Azért útközben megálltunk a kb. 1,5 Budapest nagyságú Khao Sok Nemzeti Parkban. Itt már beleszagolhattunk egy kicsit az esőerdők világába. Ezen a területen hihetetlen gazdag az élővilág, de közel a déli órákhoz eszük ágában sincs megmutatni magukat, pihengetnek a kellemes hűvösben.
Így a smaragdzöld Cheow Larn tavon hajóztunk a Thaiföldre oly jellemző égbetörő sziklaszigetek között. A szinte függőleges mészkőfalakon buja növényzet. A tó vize kb 28 °C.

Cheow Larn tó.
Az útnak ezen a szakaszán végig kaucsukfa és olajpálma ültetvények kísérnek végig. Sajnos az esőerdők rovására.
Épp, hogy megérkeztünk Krabira és elfoglaltuk a szobánkat, 1 perc alatt akkora eső szakadt le, hogy 1 méterre sem láttunk. Monszun. Szakadt két órát, és amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen elállt. Elzárták a csapot.
Ha már a halált és a szellemvilágot így kiveséztem, ma mesélek egy kicsit a házasságról, hogy ma se maradjunk egy kis thai kultúra nélkül.
Nyilván a nyugati kultúra ide is begyűrűzött, de ezek a szokások a közelmúltig éltek, vagy mostanság az eldugodtabb vidéken mai napig is élnek.
Ma már ritka a szülők által szervezett házasság, inkább szerelmi frigyek köttetnek. A házassághoz mindkét család beleegyezése szükséges, és a fiúnak meg kell vásárolnia a lányt. Ezt az összeget a szülők letétbe helyezik, hogyha a lányuk egyedül maradna, legyen mihez nyúlnia.
Így először a lány mutatja be a fiút a szüleinek. Jól kifaggatják őt mindenről, és ha a vőlegényjelölt nem tetszik a családnak, akkor olyan árat mondanak, amit nem tud megfizetni. Ekkor két dolog történhet. A lány engedelmes és vár egy másik fiúra, vagy a fiú a barátaival megszökteti a lányt.
Egészen addig együtt élnek, amíg nem jön a baba. Ekkor a fiú hazaviszi a lányt, és a papa már olyan árat kénytelen mondani, amit a fiú meg tud fizetni. A vőlegény soha nem fogja azt mondani, hogy 20 bathért (1 bath ~10 Ft.) vette a menyasszonyt, mert az szégyen. Minél drágább, annál büszkébb, hiszen értékes dolgot vásárol. A bonc (buddhista szerzetes) elkészíti a pár horoszkópját és izgulhatnak, hogy összeillőek legyenek. Ha a horoszkóp szerint nem illenek össze, nincs esküvő. Ha minden rendben, akkor a horoszkóp szerint kiválasztják azt a napot, amelyik alkalmas a házasságra. Az egyszerű esküvő nem a templomban történik, és mindig délelőtt, hiszen a szertartás után a boncot vendégül kell látni és ő csak napkeltétől délig ehet. A menyasszonyi háznál a nők virágból „sorompót” fonnak. A vőlegény a családjával és a barátaival megérkezik de csak a sorompóig mehetnek, a túloldalon a szigorú lányos papa áll. A vőlegény nyilvánosan és látványosan átadja a menyasszony árát. A papa bizalmatlan és nagy figyelemmel, akkurátusan megszámolja a pénzt. Ha minden rendben van, bemehetnek.
A bonc már bent van, a pár letérdel előtte, majd egy kis párolt húst, zöldséget, rizst, és szószokat szednek mindketten egy kis tálba az előkészített ételekből és leteszik az asztalra. Kapnak a nyakukba virágfűzért, és a kezüket is virágfüzérrel kötik össze. A bonc megáldja őket, majd odamennek az asztalhoz, és megetetik egymást az előkészített étellel. Ezzel fejezik ki, hogy összetartoznak. Megvendégelik a boncot és a vendégeket, majd többen is visszakísérik szerzetest a kolostorba sok-sok ajándékkal.
A szülés is nagyon érdekes, ezt holnap fogom kivesézni.
További képek:

Cheow Larn tó.

Krabi felé közeledve szinte függőleges mészkő sziklafalak.

Elképesztő mennyiségű olajpálma ültetvény végig az út mentén. Az esőerdők irtásához igencsak hozzájárul, pedig az olaja nagyon egészségtelen. Rátapad az érfalra. Gépolajnak való. A pitonoknak viszont remek vadászterület. Felmászik a levelek közé, ott elbújik és amikor jönnek a madarak este pihenni, lecsap rájuk. A majmok is nagyon szeretik a bogyóját, és a pitonnak a majmocska is csemege.

Leszüretelt olajpálma bogyók.

Ha épp nem olajpálma liget mellett haladtunk, kaucsukfa ültetvény volt. A törzsre ferde vágást ejtenek, ami opálos nedvet ereszt. A kifolyó nedvet kókuszhéjban fogják fel, amit a vágás alá rögzítenek. 60-80 fánál akár egész nap is ürítgetik az edényeket.

A kaucsukfa levelét beáztatják, majd egy fogkefével óvatosan kiskefélik a rostokat, hogy csak az erezet maradjon meg, majd kiszárítják. Nagy szerencsét hoz, főleg az egyetemisták teszik a jegyzeteikbe, hogy jól vizsgázzanak. Milyen jó lett volna ezt tudni.

Kókuszdió szüretelő majmok. Befogják a majmot, és beadják három hónapra egy majomiskolába, ahol megtanulnak kókuszt szürerelni. Gyorsan felmásznak a fára, és a kis mancsukkal letekergetik a kókuszt. Átugranak a másik fára, és igy tovább, és így tovább… 🙁 Érdekes, hogy Thaiföldön többen halnak meg úgy, hogy a fejükre esik egy kókuszdió, mint kígyómarásban. Pedig van veszélyes kígyó bőven. Hosszú bambuszrúddal megütögetik a kókuszt, és a hangja alapján állapítják meg, hogy érett-e.

Amikor olyan fát látunk, amire szalagok, ruhák vannak rákötve, az nagy eséllyel Hopea odorata thaiul Tha-kian lehet. Hatalmas fa, akár 45 méter magasra is megnőhet A fa női istene, Nang Tha-kian lakik ebben a fában.
Éjjelente testet öltve bolyong a falvakban és segíti az embereket, de csak az arra érdemeseket. Számára kötik a fákra a színes szalagokat. Ha valaki a menyasszonyi ruháját ajándékozza az istennőnek, vagyis a fára akasztja, biztos, hogy boldog lesz a házassága. Ezt a fát nem vágják ki, de ha mégis ki kellene, vágni, akkor erre is megvan a felmentő szertartás. Elhívják a megfelelő szerzetest, aki kapcsolatba lép az istennővel, és az engedélyét kéri. A szertartás végén azt a baltát, amivel ki fogják vágni a fát, a törzshöz tamasztják. Ha másnap a balta ugyanúgy áll, akkor a szellem engedélyezi a fa kivágását, ha felborul, akkor nem engedi kivágni, és egy idő múlva újra próbálkoznak.

Buddhista seprű. Nem nyomja össze a bogarakat.

A hatalmas trópusi fáknak hatalmas szerteágazó gyökerei, vagy göcsörtös törzse van. Sok helyen köztéri műalkotás, vagy bútort faragnak belőle.

Bánatfa, vagy ágyúgolyó fa. Ha a kinyílt a húsevő virágaiba bedugjuk az ujjunkat egy picit megszorítja. Az ágyúgolyó nagyságú termése igazán különleges. Bánatfának azért nevezik, mert egy ilyen alatt halt meg Buddha.

Nem nagyon értik, miért égetjük magunkat barnára a napon, mikor minél fehérebb valaki annál szebb. Ők bőrfehérítős napolajat használnak. Figyelni kell, nehogy extra white naptejet vegyünk. Egyébként farangoknak (nagy orrúnak) hívnak minket külföldieket. De tetszik nekik a nagy orr, sok orrnagyobbító plasztikai műtét van.

Bételpálma és a piros a még éretlen termése. Itt nem a levelét rágják, hanem a diót felvágják, mészporral keverik, fűszerekkel ízesítik. Ízléses barna lesz a foguk tőle, és gyakran kell kiköpni is a szép vörös színű nyálat. Buddhista szerzetesek nem dohányozhatnak, nem fogyaszthatnak alkoholt, de bételdiót rághatnak.

A bambusz nagyon fontos, rengeteg mindenre használják. Bele se kezdek, mert nem érnék a végére. Bambusz virágzása nagyon érdekes. Nem tudni mikor virágzik, de amikor egy bambusz elkezd virágozni, szinte a teljes állomany virágba borul. Van, hogy 7 évente virágzik, de van, hogy egy egész emberöltő alatt sem. A virágzás után elpusztul a teljes állomány és idő kell, hogy újra kinőljön. Jópár éve Kínában hatalmas területen virágzott, és emiatt bambusztelepítésekbe kezdtek.
A 7.-10. nap videója: