A következő napok:
7. nap. Celje – Ljubljana
8. nap. Ljubljana – Razdrto
9. nap. Razdrto – Monfalcone
10. nap. Monfalcone – Zelina
11. nap. Zelina – Meolo
2021. július 1. Ptuj – Celje
Start: Ptuj (Szlovénia)
Cél: Celje (Szlovénia)
Napi távolság: 68,51 km
Össz. távolság: 460,37 km
Szállás: Miklós: Kapucinus Redház,Ica: (azt gondolom) Klarissza zárda
Reggel az atya kedvesen üdvözölt a kolostor udvarán, még egy kicsit beszélgettünk vele. A kolostor a minorita rendhez tartozik, és mivel ez is egy Szent Ferenc alapítású rend, nagyon örült, hogy Assisit is meglátogatjuk. Egy gyors fotó után elköszöntünk.
A reggeli búcsú.
Készül a reggeli.
Az első 10 km sík után dombos, majd egyre hegyesebb vidék következett. Egyre szorosabban ölel körül az Alpok. Az aszfaltcsík piciny, álmos hegyi falvak között kanyargott alattunk. A látvány gyönyörű, idilli. Smaragd domboldalon kis virágos porták, lusta tehenek kérőzdve bámultak ránk, a gólyák békásznak a tisztásokon.
Csendben tekertünk, és gyönyörködtünk. Az út pár NAGYON durva emelkedőt kivéve jól tekerhető.
Miklós most már nem csak vár a hegytetőn, hanem visszajön hozzám gyalog, segít feltolni a bringám. Egyszer, mikor épp nagyon szenvedtem, egy olyan igazi bitang nagy, bőrszerkós motoros lelassított és biztatott, hogy ne szenvedjek, húzzam a gázt, mint ő.
Itt még sík a terep.
Azt tartja a mondás, hogy a részeg embernek szerencséje van. Ezt mi ezennel módosítjuk. Az utazónak van szerencséje! Kb. 30 km hosszan még egy kis kocsmát, boltot sem láttunk, majd épp ebédidőben belebotlottunk egy kis falu pizzériájába. Alig ültünk le, leszakadt az ég, dörgött, mint a ménkű. A teraszon üldögélve vártuk meg az eső végét. Pizzáztunk, kávéztunk, pihengettünk.
Itt vártuk meg az eső végét.
4 óra után elállt az eső, és útnak tudtunk indulni. Gyorsan Celjébe értünk. Bennünk volt még 10-20 km, de inkább maradtunk.
Egy ilyen út során mindig megtapasztaljuk az emberek kedvességét. A pizzéria kis pincérlánya csinált helyet a teraszon, hogy a bringák se ázzanak el. Keresett nekünk a közelben szállást, ha nem tudnánk tovább menni. Később, mikor 1 percre megálltunk az úton frissíteni, egy autó visszafordult mellénk, hogy miben tud segíteni. Miklós bal lábát megégette a nap és át van kötve, hogy ne égjen tovább. Azt hitte az autós, hogy baj van. Megnyugtattuk, hogy minden ok, megfordult és ment tovább.
Celje egy igen nagy város, Alsó-Stájer ország regionális központja, püspöki székhely.
Szent Cecília kapucinus templom.
Kis csalinkázás után a Szent Cecília kapucinus templomnál kötöttünk ki. A már szokásos érdeklődéssel fogadtak. Az atya egy apácára, Anna nővérre bízott, aki a kapucinus kolostor rendházfőnökét hívta segítségül. Hát itt aztán lett kavar Elképesztő kedvességgel elkezdtek nekünk szállást keresni, csak az volt a probléma, hogy én nem mehetek a szerzetesek közé, Miklós pedig nem mehet az apácákhoz. 1 szó mint 100, elválasztottak minket.
Miklós cellája a barátoknál, az én cellám pedig az apácáknál van.
A cellám.
Miklós cellája.
Ebben az a vicces, hogy van itt egy templom 1 nagyon magas hegyen. Út közben azon viccelődtünk, hogy oda még akkor sem tekernénk föl, ha külön szobát kapnánk És tessék. (Soha nem alszunk külön. )
Most én itt írom a blogot a cellámban, Miklóssal Messengeren tartjuk a kapcsolatot.
Imej lepo potovanje!
I&M
Az Útvonal:
A nap összefoglaló videója:
