A következő napok:
2022. július 6. Juoques – Saint Martin de Crue
Start: Juoques külterület
Cél: Saint Martin de Crue
Napi távolság: 88,01 km
Össz. távolság: 993,28 km
Szállás: Camping in Chapelette
https://www.camping-la-chapelette.com/en
Olyan jól sikerült a tegnapi nap, hogy még sokáig beszélgettünk róla este. Jól aludtunk, pihenten ébredtünk. Kellemes volt a reggeli is a csendes parkban.
A csodálatos reggeli. Zöldséges tonhal, bagett.
Az út is jól kezdődött, hosszú-hosszú lejtmenettel. Egy komolyabb emelkedő került az utunkba, csak egy picit kellett tolnom. Rognesben épp utunkba került egy templom, de szokás szerint egy árva lélek sem volt bent. Egy hölgyet kérdeztem, hogy merre van a parókia, mert pecsétet szeretnénk. Annyira tetszett neki az útlevelünk, hogy szívügyének kezdte tekinteni, hogy ha törik, ha szakad, lesz pecsét. Elmentünk a parókiára. Senki. Onnan a pap lakására, de nem volt otthon. Olyan zeg-zugos kis sikátorokon kavarogtunk, hogy teljesen elvesztettem az irányt. Az mondta a hölgy, hogy az atya biztosan a piacon van, keressük meg. Mondtam, hogy nem fontos, majd máshol lesz pecsétünk, de csak nem hagyta annyiban. Én pedig nem akartam udvariatlan lenni, ha már ennyit fáradt. Újabb sikátoros kavargás után megérkeztünk a Turista Info Ponthoz. Ott mindent elmagyarázott a hölgy, végignézték a pecséteket, és a turinfós kislány mondta, hogy nincs egyházi pecsét. Mondtam semmi gond, már köszöntem volna el, de az én hölgyem nem hagyta annyiban. Heves beszélgetést követően előkerült a fiókból egy nagyon szép kerek városi pecsét, ami végre bekerült az útlevélbe. A hölgy nagyon örült, jó utat kívánt és elköszöntünk. 3-szor kellett megkérdeznem, hogy merre van a templom, mire visszataláltam Miklóshoz. Szegény már nem tudta elképzelni hová tűntem el 30-40 percre.
Az ilyen árnyas utakat nagyon szeretjük. 🙂
Ha ezzel mennénk már otthon lennénk. Salon de Provence.
Továbbra is jól haladtunk, az ebédet már Salonban költöttük el. Innen egy főút széles aszfalt padkáján haladtunk, és egyszerűen nem találtunk megfelelő pihenőhelyet, pedig a nap már nagyon égetett. Egy egész pici árnyék lett végre, nagyon közel az úthoz, de biztonságos távolságban. Nem volt nagy forgalom, ezért ide heveredtünk le. Miklós már épp elaludt, amikor megállt mellettünk egy rendőrautó. Ránknéztek, intettek, intettünk, megfordultak és elmentek. Azt gondolom egy autós szólhatott be nekik, hogy két ember fekszik az út szélén. Látták, hogy élünk, látták a felpakolt bringákat, hagytak pihenni.
Itt jött a rendőrség megnézni, hogy mi történik velünk. 🙂
Délután is folytatódott a jó út, csak elképesztő oldalszéllel. Nagyon kellett kapaszkodni a kormányba, hogy egyenesben tudjuk tartani. Ráadásul a szél nagyon gátolja a haladást.
A távolban szélerőművek. Nem csoda hogy szélcsatornában tekerünk. Elég fura érzés közvetlen alattuk tekerni.
Saint Martin de Cruba 6 óra körül értünk. Innen mindenképp szerettünk volna pecsétet, előkerítettük az atyát, elment vele egy csomó idő. Sajnos szállást nem tudott ajánlani, ezért kerestünk egy kempinget. 19:10-kor érkeztünk meg, természetesen recepció már nem volt, pedig elvileg 7:30-ig kellene nyitva lennie.
Felvertük a sátrat, majd reggel fizetünk. Sajnos csak 8:30-kor nyit.
Bon voyage
I&M
Az útvonal:
A 14., 15. és 16. nap videója:
