A következő bejegyzések:
Kakum Nemzeti Park
Cape Cost erőd
Legon Kampusz
2020. február. 26.
A következő pihenőnapunkon az Aburi Botanikus Kertbe látogattunk. 1890-ben a britek hozták létre számos helyi és betelepített különleges növénnyel. Fákkal, egzotikus virágokkal, árnyékos pihenőhelyekkel. Gazdasági szerepe is volt, pl. palántákat és szakmai tanácsot adott a dél-ghánai kakaóültetvényeknek. Igazi varázslatos hely, egy teljes otthoni fűszerpolcot össze lehetne állítani az itt látható növényekből, vagy egy ghánai boszorkány egész patikát tudna itt összeállítani a számtalan gyógyító füvekből, termésekből.
A kert bejáratához a királyi pálmasétány vezet, ami már jelezte, hogy itt sok csoda fog ránk várni.
Lehet egyedül sétálni, piknikezni, de lehet kísérőt fogadni. Mi az utóbbit választottuk, és ez volt a legjobb döntés. A hölgy minden fűszálat ismert a kertben, sok színes történetet mesélt, a kert múltjáról és jelenéről. Olyan dolgokat mutatott, ami mellett bizony egyedül elsétáltunk volna.
A minden növényt ismerő, gyógyító (majd kiderül miért) vezetőnk.
Tömjén. Intenzív, össze nem téveszthető illata van.
Micsoda gyökérzet
A kert egyik központi eleme a faragott életfa igazán különleges műalkotás. Az életfa az afrikai hagyományokban és vallásokban a teremtés, a család és az élet folytonosságának szimbóluma. Az élet körforgását, a természet és az emberek közötti kapcsolat szimbolizálja.
Különleges és szokatlan látvány megpillantani egy helikoptert a fák árnyékában. Pontos története nem világos, talán az egyik első helikopter Ghánában, amelyet Anglia királynője ajándékozott a nemzetnek. Nagyon népszerű fotóhelyszín. A képen még Janet és Solomon (ők jönnek majd velünk haza) ide is elkísértek minket. Nagyon megkedveltük őket, szinte a gyerekeinkké váltak.
A fojtófüge egy igazi vámpír a növények között (Ficus macrophylla), és itt egy lenyűgöző példánya növekszik, Ez a különleges fa a kert egyik legismertebb és legimpozánsabb növénye. A természetben gyakran a fákról kezd leereszkedni amíg a gyökerei el nem érik a földet. Végül teljesen körülöleli, megfojtja a gazdanövényt amikor már nincs rá szüksége. Az itt látható példány egy hatalmas fát gyilkolt meg, ami lassan elkorhadt. Az így keletkező helyen akár két ember is befér, az égbe gyúló kesze-kusza üregekben denevérek tanyáznak.
Bors, és egy növény, amit Miklósnak keresett a kísérőnk és elmulasztotta a fejfájását.
A séta végén kis étteremben lehet ebédelni, de pár árus is kínál pár különlegességet, amit azért elég bizalmatlanul nézegettünk már napok óta. Az egyik ilyen az egész nap (és vajon hány napja?) a melegben kint álló főtt tojás vastag sóréteggel. Janet nagyon szereti, evett is egyet. Megpucolják, és megtöltik valami zöldséges cuccal. Én úgy döntöttem, hogy a mangó kevésbé kockázatos, de azért elég gyanakodva néztem az előkészületeket.
A hölgy a mangót egy gyanús lavórban megmosta, ronggyal megtörölte. A kést szintén megmosta a lavórban, azt is megtörölte a ronggyal. Itt kezdtem gyanakodni. Lehet, hogy nincs minden egészségügyi előírás betartva?
A vízzel spórolni kell, de elég egy kis edénnyel egész napra? Megnyugtattam magam, a napfény sterilizál. Hogy ne legyen piszkos a keze amíg meghámozza a mangót, egy zacskót húz rá. Hogy ne szennyezzük a környezetet elegendő 1 db egész napra. Megkínáltam a többieket, nem kértek. 🙂 Mindegy. Annyira finom volt, hogy megért volna egy kis hasmenést. De megúsztam. Túléltem. 🙂
Az Aburi parkról készült filmünk:
