A következő napok:
6. nap. Ansiao – Mealhada
7. nap. Mealhada – S.J. da Madeira
8. nap. S.J. da Madeira – Porto
9. nap. Porto – Esposende
10. nap. Esposende – Pinhal
11. Pinhal – A Guarda
12. nap. A Guarda – Vigo
2017. július 31. Fátima – Ansiao
Start: Fátima
Cél: Ansiao
Napi távolság: 67,27 km
Össz. távolság: 254,27 km
Szállás: Tarouca Café Magánház 1. emeletén
Ébredés után megvásároltuk a reggelinket, majd kijöttünk a jelenések helyszínére. Hatalmas kegyhely, szinte elvesznek az emberek. Reggeli közben néztük a zarándokokat, igyekeztünk átadni magunkat a hely szellemének.
A Jelenés Kápolnában épp magyar mise folyt, nagyon megható volt itt Fatimában egy magyar misén részt venni. Már reggel a városban is találkoztunk a magyar csoporttal, ők is Santiagoba mennek, csak busszal. Az egyik kísérő atya celebrálta a misét, egy másik kísérte orgonán, a csoport több tagja mint kórus énekelt.
A jelenéseknek az idén van a századik évfordulója, mi pedig épp ma ünnepeljük a 20. évfordulóját az egyházi esküvőnknek. Igaz véletlenül történt, de hol lehetne az ünneplésre méltóbb hely, mint Fatima. (Ekkor hivatalosan már 14 éve házasok voltunk.)
Az idő sajnos rosszra fordult. Lehűlt 19 fokra és szemerkélt az eső. De ez semmiben nem gátolt minket.
A Chapel of the Most Holy Sacrament modern, letisztult, és olyan hatalmas, szinte földbegyökerezett a lábunk amikor beléptünk. 35 673 m2. A külső üvegfalán szinte a világ összes nyelvén van egy áldás. Megtaláltuk a magyart.
Egy óra után indultunk útnak, ekkor már elállt az eső, és kezdett kicsit melegedni.
Nagyon szép utunk volt, dimbes-dombos, erdei aszfaltút, mini falvakkal. Útjelzés sehol, sokat kellett kérdezgetni, rengeteget nevettünk. Volt, hogy addig nem mondták meg az irányt, amíg nem tanultuk meg helyesen kimondani a falu nevét.
Egyszer egy nyomós kútnál az összes erőm, teljes súlyom beleadva igyekeztem vizet venni, de nem sikerült. A szemben lévő közösségi házban jót derültek ezen, majd egy öregasszony lazán nyomta nekünk a kutat. A titkot nem árulták el.
Ahogy megyünk az erdőben, óbégatás, harmonikaszó csapja meg a fülünket. Szóltam Miklósnak, hogy menjen előre, mert biztos valami részeg banda. 4-5 km-en keresztül hallgattuk, amikor beértünk egy kis faluba, ahol a templom előtti kis kis téren egy hatalmas buli volt. A zene kihangosítva a templom tornyából, hét faluba elhallatszott. Szerintünk, mindig ugyanazt játszották 😀 Kicsit csatlakoztunk, ittunk egy sört, kóstoltunk valami óriás kukoricaszemeket, a héját ki kellett köpni.
Újabb pár km után remek szállás került az utunkba, így nem is mentünk tovább. Főleg mert már 9 óra felé járt az idő.
Bom Caminho!
I&M
Az útvonal:
A fatimai film:
