17.-20. túranap. Országos Kéktúra. Nagyvázsony - Zirc. 2026. március 17.-20.

4 napi statisztika

• Megtett táv: 70,6 km (17,71 + 11,13 + 22,06 + 19,7)
Eddig összesen: 398,55
• Lépésszám: 113 733 (28 093 + 19 415 + 35 599 + 30 626)
Eddig összesen: 601 139
• Emelkedő, lejtő: 1 649/1 433m (429/256 + 121/218 + 393/399 + 706/560)
• Pecsét: 8 db + 2 egyedi
Összesen: 45 + 5 egyedi
• Túrázói hangulat: Szuper! 😜
• Szállások:
Kilencház Apartman Úrkút, Kilencház u. 10 +36309593130,
Turistaúti vendégház 8445 Városlőd Turista u 1 +36 30 338 8178,
Bakonybél: Barátoknál ❤️
• Túramozgalom: Kabhegyről Körishegyre

17. nap. Nagyvázsony – Úrkút

Öt hónap kihagyás után végre visszatértünk a Kéktúrára. Ideje volt, eléggé hiányzott már. Ezen a szép márciusi kedden felmálháztunk, és 9 óra előtt nem sokkal már Nagyvázsonyban voltunk, ahol októberben elköszöntünk a Kéktől. Egy hosszú, teljesen nyílt, sík szakasszal indítottunk, közben pedig jeges szél cibált minket minden irányból. Hiába kanyarodott az út, valahogy mindig szemből fújt. Néha olyan volt, mintha direkt körülöttünk rohangálna. Elég kegyetlen volt, csontig hatolt. Amikor végre beértünk az erdőbe, kicsit fellélegeztünk, a fák megszelídítették a féktelen tombolását. A nap átsütött a még kopasz ágakon, a kis tavaszi virágok meg boldogan sütkéreztek.

Kab-hegy

A terep egészen a Kab-hegyig szinte végig sík, majd a csúcsig jó kis emelkedő.

Miután leereszkedtünk a Magas-Bakony fennsíkján, Úrkútig enyhén hullámzik a táj. Na és Úrkút előtt történt valami, amit biztos, hogy soha nem felejtünk el. Egyszer csak, úgy 5-6 méterre tőlünk, egy 10-12 fős szarvascsorda vágott át az úton. Teljesen hangtalanul, mintha a semmiből bukkantak volna elő, pillanatok alatt átsuhantak előttünk, és könnyedén felszöktek a meredek hegyoldalra. Mire az ámulatból felocsúdtunk, már csak a nyomukat láttuk. Hatalmasak voltak, erősek, mégis hihetetlenül kecsesek és csendesek. Komolyan, földbe gyökerezett a lábunk. Úrkút egy német nemzetiségi falu, a bánya bezárása sajnos meglátszik, nyomot hagy rajta. A szállásunk viszont remek.

18. nap. Úrkút – Városlőd

A következő (második) napi etap a szakaszolás miatt csak 11 km lett, kellemes, szinte teljesen sík út Városlődig. Mindjárt az út elején érintjük az Úrkúti őskarsztot, ami tényleg különleges. Egy több millió éves karsztfelszín, függőleges szakadék, tele mélyedésekkel, repedésekkel, apró páfrányokkal.

A faluból kiérve újabb két gyönyörű szarvas vágott át előttünk, később egy fürge mókus menekült előlünk. Már 11 körül megérkeztünk Városlődre, így bőven maradt időnk lazítani. Én kicsit meghűltem, úgyhogy inkább pihentem és próbáltam összeszedni magam, Miklós viszont elsétált a Tájházba. Ott a szállásadónk közel kétórás, nagyon lelkes bemutatót tartott neki a gyűjteményről. Majolikák, műhelyek, német hagyományok, minden volt.

19. nap. Várolsőd – Bakonybél

Csütörtökön Bakonybél felé folytattuk a túrát. Jó szakasz, enyhén hullámzik a táj, lehet haladni, mi is jó tempót mentünk, és még a nap is kisütött. Bakonybélhez közel egyszer csak előttünk termett a Bakonyi Stonehenge. 🙂

Fogalmunk sem volt, mi ez. Hatalmas sziklák körbe rendezve, középen egy áldozati oltár. Minden esetre tökéletes pihenőhelynek tűnt. Végül kiderült, hogy nem ősi druidák titkos szentélye, hanem a Napkövek, egy modern művészeti installáció, ahol meditálva, vagy csak bámulva, könnyen kapcsolódhatunk a természethez.

Bakonybélbe érve benéztünk a monostor ajándékboltjába egy gyönyörű, egyedi pecsétért, és kiderült, hogy saját kávézójuk is van. Életünk legfinomabb teáját ittuk. Saját termesztésű gyógynövényekből készül, Monostor tea a neve. Tényleg nagyon ajánljuk!

Délután egy kedves barátnőnk jött értünk, és a férjével vendégül láttak. Igazi kényeztetésben volt részünk. Finom vacsora, kényelmes szállás, jó kis beszélgetés.

20. nap. Bakonybél – Zirc

Pénteken korán indultunk Zirc felé. Rögtön az elején jött egy jó kis kihívás, a 709 méteres Kőris-hegy, de utána már tényleg „kispiskóta” volt a terep.🙂

Borzaváron a kocsma zárva volt, úgyhogy a falu végén egy padon pihenőt tartottunk, és főztünk egy kávét. Ibolya, köszi a szendvicseket! ❤️

Kettő előtt már Zircen pecsételtünk.

Mivel még több mint két óránk volt a buszig (közvetlen járat Budapestre), elmentünk az apátsághoz. A területén rátaláltunk az Apátsági Sörházra, ahol egy jó kis gulyással búcsúztunk az OKT 7–8. szakaszától.