2025. Nepál – India. 5. nap. Katmandu

Következő nap

2025. február 6.

Ma egy olyan különös „élményben” volt részünk, amit nehéz lesz elfelejteni. Egyszerre sokkoló és mélyen emberi.

Pashupatinath templom

A Bagmati folyó partján áll a Pashupatinath templom, ahol a hindu hívők évszázadok óta rituális hamvasztással búcsúztatják el a szeretteiket. Ez nem csupán egy szertartás, hanem a körforgás része, ahol a halál nem a vég, hanem egy új kezdet. A templom a leg-leg-legszentebb hindu helyek egyike. 12 ilyen kiemelten szent hely van, 11 Indiában és egy itt Nepálban. Magát a templomot csak hívők látogathatják, cipőt, bőrövet és táskát sem lehet bevinni.

A Bagmati partján naponta több máglya is lobog. A mai nap szinte sorbanállás volt, hiszen a testet 24 órán belül el kell égetni.

A szertartás

A szertartás pontos rend szerint zajlik. A halottat fehér lepelbe borítva hozzák le a partra. Előtte már megtörtént egy búcsúszertartás, ahol a pap és a család mantrákat mond. Az elhunytat a legközelebbi férfi hozzátartozók bambusz hordágyon viszik le a folyóhoz, egy erre kijelölt helyre fektetik. A lepel alatt levetkőztetik, majd rituális mosdatás következik.

Először a legidősebb fiú, majd sorban a közvetlen férfirokonok, akik végig a test mellett állnak. Megmossák a lábát és néhány csepp szent vizet csepegtetnek a szájába, ez segít rátalálni a túlvilági útra. Utánuk a feleség következett, aki szinte önkívületi állapotban volt, ketten is támogatták. Nem is oly régen a nők még a férjük után ugrottak az égő máglyára. Ebben a lelki állapotban nem is csoda, főleg, hogy van még egy plusz megélhetési, kivetettségi nyomás is. Végül a közeli hozzátartozók is elvégzik a mosdatást, a legidősebb fiú felügyeli az egészet, forgatja a halott fejét, és locsolja a vizet a markokba, amit a szájba locsolnak.

Közben a test mellett végig tej csorog, ami a tisztaság és a táplálás szimbóluma. A testre öntve jelképezi a megtisztulást a földi élettől és előkészíti a lelket a következő újjászületésre. A férfiak újra ráteszik a testet a bambusz hordágyra, a vizes fehér leplet narancssárgára cserélik, majd egy máglyára helyezik. A máglyát szantálfával és más illatos fákkal borítják (aki megteheti), hogy a füst ne legyen túl csípős. A legidősebb fiú, vagy legközelebbi férfi rokon ötször körbejárja a máglyát, majd egy szalmacsövet tesz az elhunyt szájába és valami éghető anyagot locsol rá. A száj gyullad meg elsőként, mert itt távozik a lélek. Majd több helyre is szalmagyújtóst tesz, és a láng fellobban. A tömeg figyeli a történéseket. A család közelről, mi a folyó túloldaláról, kezdetben rácsodálkozással, majd döbbenettel, tisztelettel.

Bagmati folyó

A füst lassan száll fel az égbe. A női hozzátartozók zokogása keveredik az égő fa ropogásával, a Visnu-kürtök hangjával és a város távoli zajával. A végén a hamvakat a Bagmati folyóba szórják, amely a Gangesz mellékfolyója. A Gangesz Siva hajfonatából ered, a legszentebb hely, és a hinduk hite szerint megtisztítja a lelket és segíti az újraszületést.

A folyóba fiatal férfiak gázolnak, kiszedik az esetleg el nem égett hasábokat vagy a vastagabb csontokat. Az egész szertartásnak sajátos, mélyen spirituális hangulata van. Furcsa dolog egy temetésen fényképezni, és sokat gondolkoztam, mit írjak róla. Végül úgy döntöttem, tényszerű leszek. A máglyák nyíltan égnek, a túlparton ott ülnek a turisták és a helyiek, figyelve ezt az ősi hagyományt. A tűz elpusztítja a testet, de a lélek felszabadul, hogy egy új életciklusba lépjen.

A folyó túlpartján közben zajlik az élet. Jósok üldögélnek kuncsaftra várva, hindu beavatási szertartás zajlik, szent emberek fotóra hívják a turistákat pár rúpiáért.

Boudhanath sztúpa

Délután a lelkünk megnyugtatására egy békés helyet, a Boudhanath sztúpát látogattuk meg.
A sztúpa 36 méteres magasságával, a világ legnagyobb, Nepál legikonikusabb látványossága. A 2015-ös földrengés után ez volt az első épület, amelyet újjáépítettek.

A sztúpa alapja egy mandala, amely a kozmoszt ábrázolja, és hatalmas, fehér kupoláján egy aranyozott torony nyugszik. A kupola a világmindenséget szimbolizálja, a torony pedig a megvilágosodáshoz vezető utat. A sztúpa alapzatához 13 lépcsőfok vezet fel, ezek a buddhista tanítások 13 főbb alapelvét szimbolizálják. Öt terasz övezi, melyek a buddhista kozmológia 5 elemét (föld, víz, tűz, szél, éter) jelképezik. A sztúpa tetején ott figyelnek Buddha mindentlátó szemei, mintha csak azt néznék, merre járunk.

Körben több száz imakerék van, amelyeket a zarándokok és a helyiek a sztúpa körül járva megforgatnak. Minden egyes forgatás egy mantrát vagy imát indít el, ami spirituális áldásokat hoz.
Minden évben kimeszelik, külön építmény van a szentelt mésznek.

Mindefelé szerzetesek sétálgatnak, kezükben ronggyal törölgetik port, vagy a jellegzetes buddhista seprűvel sepregetnek, vagy éppen valamelyik szentélyt díszítik a hívek virág- vagy sáladományával.

Körülötte kolostorok, az épületek földszintjén üzletek, a környéken számtalan zarándokszállás. Ez a hely a tibeti buddhizmus központja, tele színes imazászlókkal, forgó imamalommal és meditáló szerzetesekkel. A nyüzsgő, fűszerillatú utcák és a békés légkör különleges keveréke. Itt minden egy kicsit csendesebb, színesebb, és közelebb van a lélek nyugalmához.

A napi videó: