2026. Kína. Hongkong 14. nap
Ica & Miklós 
2026. október 31.
Hongkongi kaland
A mai nap elszakadtunk a csoporttól, és belevettük magunkat Hongkong forgatagába.
Ahogy kilépünk a szállodából, azonnal egy különlegességen akadt meg a szemünk.
Az egész világon egyedül itt közlekednek emeletes villamosok. Szinte szabályos hasábok, Hongkongot el sem lehet képzelni nélkülük.
Ha már itt vagyunk asszimilálódjuk. Kinai nyugger módra a Victoria Parkban nyugodt, könnyü sétával, nyújtással kezdtük a napot, közben gyönyörködtünk, a kecsesen táncoló hölgyekben. Ez a sziget legnagyobb zöldparkja, közel a szállodánkhoz.
A parkból kiérve a Causeway Bay-en találtuk magunkat, nyüzsgő, vibráló vásárló- és divatnegyed. A randa lakóépületeket már felváltották a csili-vili égbenyúló üvegpaloták.
Majd jött egy utca, ahol egymást érték a szuper elegáns autószalonok, főleg kinai autócsodákkal. Mindbe be lehet ülni, nyomogatni, karaokézni 🙂
Central & Sheung Wan negyed
Eddig azt gondoltuk, hogy nyüzsi van, de jó nagyot tévedtünk. A Central & Sheung Wan negyed, főleg a Central Station környéke maga a káosz lenne, de egy zseniális ötlettel a gyalogosforgalmat kiemelték az össze-vissza ágazó út fölé. Mintha egy sci-fi-ben lennénk, és a minden irányba elágazó folyosókat néha labirintusnak éreztük.
Egy picit megpihentünk a Central Parkban. Kicsi, de gyönyörű, a béke szigete a nyüzsgésben.
Mian Mo Templom
A délelőtti végállomásunk a Man Mo Templom (Man Mo Temple) volt, jó kis lépcsőzés után értük el. Hongkong legrégebbi taoista temploma a Hollywood Roadon. A zárt templomban annnyi füstölőt gyújtanak, hogy majd megfulladtunk. Ráadásul a plafonról számtalan spirál alakú füstölő is ontja magából a füstöt.
A hívők számára viszont ez a füst nem kellemetlenség, hanem maga a híd az égiekhez. A magasba szálló füst viszi fel az emberek imáit, kéréseit és kérdéseit a túlvilágra, az istenekhez. Minél sűrűbb a füst, annál erősebb a szellemi kapcsolat.
A sűrű füstködben a hívők komoly elmélyültséggel végzik a rituálékat, és kérdéseket is tesznek fel az égiekhez. Bambuszpálcákat húznak ki egy dobozból, majd két félhold alakú követ, amit Po Pui-nak neveznek ledobnak a földre. A kő állásából választ kapnak, de az is lehet, hogy az istenek csak nevetnek a kérdésen. Ez igent jelent 🙂
Papírlapokra nyomhatunk piros védelmező pecsétet, de ha biztosra akarunk nenni, akkor vásárolhatunk aranyfóliával díszített felajánlási lapokat. Ezeket a főoltár előtti asztalon gyűjtik, majd kiviszik a templom melletti kemencébe, és a kívánságok füst formában már szállnak is az istenekhez.
Hollywood road & Cat Street Antikváriumok
Hollywood Road & Cat Street: Antikváriumok, művészeti galériák, utcai művészet (graffitik) és különleges szuvenírek utcája. És nem csak az ember alkot, hanem a természet is. A kőfalakra simuló, hatalmas banyanfák hálószerűen összefonódó gyökerei élő műalkotást formálnak.
Itt volt a közelünkben a Central–Mid-Levels, a világ leghosszabb szabadtéri fedett mozgólépcső-rendszere. Közel 800 méteres hosszával és 135 méteres szintkülönbséggel. Csakhogy a kezdőpontjához le kellett menni azon a jó kis hegyen, amin már fölmásztunk, a templomhoz. Sebaj, nekiindultunk.
Ebéd
Útközben elcsábított egy pizzéria. Két hete már csak kínai ételt eszünk, jólesett egy kis európai ízvilág. Szerencse, hogy betértünk, mert sikerült egy kicsit feljavítanunk az átlagéletkort, mert rajtunk kívül kizárólag 30 év alatti fiatalok töltötték meg a trendi helyet. 🙂
A cuki pincérünk egyfolytában „guysozott”: „Hello guys!”, „Guys, would you like some more water?” „Guys, is everything fine?”, Guys, can I bring the dessert?”
Rég hívtak már minket srácoknak. 😉
A mozgólépcső rendszer
Ezután elindultunk felfelé a végtelen mozgólépcsőn. Elképesztően izgalmas volt be-bepillantani a keresztbe futó kis utcákba, és menet közben gyakran ki is lehet szállni, ha az ember valami izgalmasat lát.
Tai Kwun komplexum
A legizgalmasabb kiszállónk a Tai Kwun
komplexum, ami régen a Victoria börtön és a rendőr-főkapitányság volt. A patinás, gyarmati épületek mögött közvetlenül ott tornyosulnak a modern felhőkarcolók.
Hong Kong legelső nyugati típusú börtöne, amelyet 1841-ben építettek a britek, nem sokkal a sziget gyarmatosítása után.
A gyarmati időkben és a japán megszállás alatt a rabok borzalmas, szűkös, sötét cellákban, embertelen körülmények között tengődtek a zord falak mögött.
A börtönfolyosókon végig lehet menni, de a rabok helyett ma már kiállítás van a cellákban.
Az egyik folyosón kávézó működik. Elég gazdag fantázia kellett az ötlethez. A kávét a cellába zárva kortyolhatod.
Bakerhouse
A börtöntől csak egy kőhajításnyira van a Bakehouse, Hong Kong leghíresebb péksége. Olyan hosszú, kígyózó sor állt, hogy nem volt kedvünk beállni. Egy fotót azért készítettem.
Ezekért a kicsi, kerek, kovászos tésztából készülő tojásos kosárkákért (Sourdough Egg Tart) állnak sorba fél órát.
Visszaszálltunk a mozgólépcsőre, és nekem megállás nélkül az járt a fejemben, hogy innen majd le is kell jönni – ugyanis lefelé nincs mozgólépcső. 🙂
Úgy döntöttünk, hogy nem a lépcsőkön gyalogolunk le, hanem bejártunk egy egészen elképesztő útvonalat egy meredek, tekergő szerpentinen. Hát az valami hatalmas élmény volt! A gyalogosokat egy komplett felüljárórendszer segíti, alattunk az autók arszoltak, kanyarogtak.
Hongkong Állatkert és Botanikus Kert
ÉS ami a legnagyobb meglepetés volt, az út egyszer csak kitárult, egy botanikus kertben találtuk magunkat, ahol állatkert is volt, hatalmas orangutánok lustálkodtak, fekete-fehér varik játszottak, és még megannyi cukiság.
Peak Tram
A szerpentin lefelé pont a Peak Tram alsó állomásánál ért véget! Miklós egész úton mondogatta, hogy szerinte itt játszódott a Piedone Hongkongban egyik jelenete. A Peak Tramnél már biztos volt benne. 🙂
A Peak Tram Hong Kong egyik legrégebbi és leghíresebb szimbóluma. 1888 óta szállítja az utasokat a felhőkarcolók sűrűjéből a Victoria-csúcsra.
A SoHo-t már le sem tudom írni: nyüzsög, vibrál, a neonfények, a kávézók, menő galériák és a világ minden tájáról érkező ízek. Ez Hongkong egyik legpörgősebb, legszínesebb kulináris és kulturális negyede – a neve a South of Hollywood Road rövidítéséből ered.
Nem volt semmi nap! 31 293 lépés lett a végére. Remélem, ledolgoztuk a pizzát. 🙂
És ami még láttunk…
Itt él a középosztály.
Csak angolosan. Minden átkelőnél ott a figyelmeztetés.
The Center. 346 méteres, 73 föld feletti emeletes csoda.