2026. Kína. Xi’an 7. nap
Ica & Miklós 
2026. október 24.
Nagy Vadlúd-pagoda
A Tang-dinasztia idejében járunk, i. sz. 762-ben. Néhány buddhista szerzetes nagyon éhes volt, és vadludakat láttak elrepülni a fejük felett. Egy fiatal szerzetes vágyakozva nézte őket, és azt kívánta, bárcsak a Bódhiszattva küldene nekik ennivalót. Ekkor egy vadlúd lezuhant az égből. A szerzetesek elszégyellték magukat, hogy egy élőlénynek kellett meghalnia azért, mert ők éhesek voltak. Égi jelnek tekintették a történteket, eltemették a madarat, és elhatározták, hogy többé nem esznek húst. Templomot emeltek azon a helyen, ahol a vadlúd földet ért, és Nagy Vadlúd-pagodának nevezték el.
Valószínűleg hitelesebb történet, hogy a Nagy Vadlúd-pagodát Hszüancang buddhista szerzetes kezdeményezésére emelték. Az Indiából hozott buddhista szent iratokat, Buddha-szobrokat és ereklyéket akarták méltó módon őrizni benne. A pagoda Xi’an jelképe, a buddhizmus fontos emlékhelye. A kertészek is remekelnek, gyönyörű a park, mindenfelé bonsaiszigetek.
A pagoda elkezdett dőlni, és 1996-ra már 1,01 méterrel tért el a függőlegestől a talajvíz túlzott kitermelése miatt. A kutakat lezárták, és a talajvízszint helyreállításával sikerült megállítani a dőlést. A pagoda lassan elkezdett visszaegyenesedni, évente körülbelül 1 millimétert.
Nagyon jó hangulatú, több udvaron keresztül lehet sétálgatni, melyeket négy oldalról csarnokok vesznek körül, minden csarnok közepén egy arany Buddha.
A hívők imádkoznak, meditálnak. Kerengők, a kertekben sziklák, bonsaiok, kis kövér, vidám Buddhák.
Agyaghadsereg
1974 márciusában három földműves és egy kisfiú kutat ásott, hogy vizet találjanak a földjeik öntözéséhez. Ásás közben agyagfigurák töredékeire, köztük egy embernagyságú katona fejére bukkantak. Fogalmuk sem volt róla, hogy mi ez, gyorsan elszaladtak vele a párttitkárhoz. 🙂 Nem is sejthették, hogy a kínai történelem egyik legjelentősebb régészeti leletét találták meg.
A kisfiú később a múzeumban dolgozott, és a látogatóknak könyveket dedikált, néha még ma is feltűnik.
Egy kicsit korábban, 2200 évvel ezelőtt Csin Si Huang-ti, Kína első császára rendelte el, hogy halála után is több ezer agyagkatona, ló és harci szekér védelmezze őt. Ráadásul az akkori emberek 160 cm körüliek voltak, de a császár nem tudta, mire számíthat a túlvilágon, ezért a katonák 180–200 cm magasak lettek. A magasság a rangot is jelentette.
A legtöbb katonát ilyen borzalmas állapotban találták meg.
Majd precíz munkával rakják össze őket.
Az 1-es csarnokban egy modern, síneken mozgó emelődarut és klímaszabályozott üvegkabint építettek, így a kényes restaurálást közvetlenül az ásatás helyszínén végezhetik el.
A terrakotta sereg készítői az ókori világ lenyűgöző, sorozatgyártásra épülő kézműves rendszerét hozták létre.
A különböző testrészeket más-más műhely gyártotta, majd volt egy „összeszerelő üzem”. A fejeknek pl. 8 típusa volt, de az arcokat, hajakat már kézzel faragták, így nincs két egyforma.
Mindegyik manufaktúrának a jelét bele kellett égetni a darabba, így azonosíthatóak voltak. Ha minőségi probléma volt, élve elásták az egész műhelyt.
A becslések szerint a hadsereg mintegy 8000 katonából, 520 harci szekér elé fogott lóból és további 150 lovassági lóból állt. És a feltárás még ma is tart. Eredetileg élénk színekben pompáztak, de a festés nagy része a levegővel érintkezve gyorsan tönkrement.
A legépebben maradt terrakotta sereg egyik jelképe a térdelő íjász. Különösen szépen kidolgozott, részletgazdag figura. Páncélját, frizuráját és az arcvonásait közelről is jól megfigyelhettük.
Az örök élet titka
A terrakotta hadsereg csak egy része Csin Si Huang-ti hatalmas sírkomplexumának. A császár sírkamrája mindmáig feltáratlan. A korabeli feljegyzések szerint a sírban a birodalom kicsinyített mását alakították ki, palotákkal, valamint higanyból megformált folyókkal és tengerekkel. Lehet benne valami, mert a környékén szokatlanul magas higanykoncentrációt mérnek.
De miért higany? A császár a halhatatlanság megszállottja volt. Tudósokat és követeket küldött világszerte, hogy találják meg az örök élet elixírjét. Sehogy nem sikerült, és az egyik tudós – gondolom, a nyomás alatt – azt mondta, hogy megvan! A higany az. Hát nem az volt. A császár gyorsan meghalt higanymérgezésben.
A legendák szerint a sírkamrában 4000 felhúzott számszeríj célozza a bejáratot.
A régészeket nemcsak a feltételezett csapdák tartják vissza. A sírban finom textíliák és más sérülékeny anyagok is rejtőzhetnek, amelyek a levegővel érintkezve gyorsan károsodhatnának.
A hagyomány szerint a sír építőit a titkok megőrzése érdekében a sírkamrába zárták. Hogy ebből mennyi igaz, azt sem tudjuk biztosan.
A császárnak ilyen szép szál legény volt a tábornoka.
Tang Palace színház-étterem
Este a Tang Palace színház-étterembe indultunk. Erik, a kísérőnk egy kínai csodaautót, egy Voyah-t rendelt. (Lehet, hogy csak nekem csoda? 😃) Nagyon kényelmes!
Az első fél órában csak hordták és hordták a finom gombócokat, miközben hagyományos zenekar játszott, autentikus jelmezekbe öltözött zenészekkel.
Ezután elképesztő látványorgia következett. Volt itt minden! Hihetetlen színháztechnika, lézerfények, látványos jelmezek, színorgia és elképesztő táncosok.
A történet Wu Zetian, Kína egyetlen női császárnőjének felemelkedését meséli el. Egyszerű udvarhölgyként indult, de a császár iránti hűségével kitűnt a palotában. Az intrikákon áttörve végül elfoglalja a trónt.
Minden jó, ha jó a vége!
Xi’an pillanatképek
Friss lótusztoktermések. Kipattintják az ehető lótuszmagokat, és azokat frissen elrágcsálják, vagy megszárítva levesekbe, édességekbe és hagyományos orvosi teákba főzik.
Fűszeres pácban, forró vaslapon
sült tintahalnyársak.
Frissen facsart 100% gránátalmalé. Nyami. 🙂 Akkora gránatalmák vannak, mint egy sárgadinnye és fincsi édesek.
Kínai sakk (hsziang-csit). Nagyon népszerű.
