
A következő napok:
A hotel közvetlenül egy dűne alatt volt, ahonnan sivatagi napfelkeltét lehetett volna nézni, de nagyon párás reggelre ébredtünk, 96%-os volt a páratartalom, kb. 20 méter a látótávolság. Hideg is volt, de 9 óra körül szinte egycsapásra kisütött a nap és nyár lett.
Hatalmas a kontraszt a hotel és a környezete között. Körülöttünk szinte nyomornegyed, szemét, a hotelben pedig luxus. Igazi 21. századi felfogásban működik.

Óriási fákon terem a pekándió.
Saját zöldség- és fűszerkertje van, sok-sok csirke és kacsa a baromfiudvarban.

A baromfiudvar.
És ez nem csak dísz, hanem amit termelnek, a konyhán felhasználják. Lovak, boci, birka, a kertben sétáló pávák a kezemből ettek, és jöttek mellettem, mint 1 kiskutya. Friss pekándióval etettem őket, amit a kertből szedtem. Tegnap este is a kertben termő pekándióból volt krém és torta.

A pávák imádjál a pekándiót.

Minden fa egy számot kapott és leltárba vannak véve.

Hopp, ez már érett!
Gyönyörűen gondozott park, medencék, csúszda, bár, programok egész nap. 2-3 napot el lehetne itt tölteni, de délután már indultunk vissza Limába.
Feltűnően nagylétszámú a személyzet a hotelben, gondolom olcsó a munkaerő.
Elképesztően finomakat eszünk. Nem is tudom hányféle kukorica és burgonya van Peruban, még az is lehet, hogy háromjegyű szám, és nagyon változatosan készítik. A számtalan féle bab is isteni. A csirke és a kacsa nagyon népszerű, és persze mindent visz a hal és a tenger gyümölcsei.
A perui idegenvezetőnk Mónika nagyon szépen beszél magyarul. Azt mondta, hogy a kecsua és a magyar nyelv grammatikája nagyon hasonló. Ez nagyon érdekes.
Otthon olyan távol állnak tőlünk a különböző tengeri áramlatok, a nagy földrengesek. Itt az emberek a saját bőrükön érzik. A kisebb földmozgások szinte mindennaposak, már meg sem említik, de azt mondják, hogy a nagyobb rengések előtt megváltozik az időjárás, az emberek szinte érzik, próbálnak készülni rá.
Az egyre gyakrabban megjelenő El niño áramlat is nagy gondokat okoz. Ha a Spondilus kagyló megjelenik, akkor már tudják, hogy jön az El niño.
A langyos víz északról jön, és ha meleg a víz, nincs plankton, a halak elmennek délre a hidegebb viezekre. Ha nincs szardella, ami hatalmas táplálékforrás, akkor éheznek a madaraknak is.
Az áramlást kisérő kisebb-nagyobb cunamik is egyre nagyobb károkat okoznak, mert a part menti, régen lakatlan területeket folyamatosan beépítik.
A fejlődést nem lehet megállítani.

A hotel kis tavaiban a nagy kócsagok egész közel engednek magukhoz.